A MŰSZAKI BIZTONSÁGI, VALAMINT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGEK

A Kormány a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben – az alábbiakban meghatározott körben – műszaki biztonsági hatóságként, valamint építésügyi hatóságként a Hivatalt jelölte ki.

A Hivatal – ha jogszabály másként nem rendelkezik – műszaki biztonsági hatóságként jár el
a) a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó műszaki biztonsági hatósági eljárásokban;
b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
c) a szállítható nyomástartó berendezések - beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg - engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
d) a b)-c) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
e) az éghető folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, ideértve az üzemi üzemanyagtöltő állomásokat, engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
f) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezései engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban;
g) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
h) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
i) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
j) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
k) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki biztonságával kapcsolatos hatósági ellenőrzési eljárásokban;
l) a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés és telephelyi vezeték, valamint ezek tartozékainak műszaki biztonságával, továbbá az elosztói engedélyes műszaki biztonsági tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
m) az ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
n) a hőtermelés és hőszolgáltatás berendezéseinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
o) a villamosmű kivételével a megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
p) a gázcsatlakozó-vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez, biztonsági előírást érintő felszereléséhez, valamint az időszaki ellenőrzéséhez szükséges engedély kiadására irányuló eljárásban.

A Kormány a fenti i) és p) pontban megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelölte ki.

A Hivatal építésügyi hatóságként jár el
a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében
aa) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
ab) a közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével,
ac) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
ad) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
ae) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
af) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
ag) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
ah) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
ai) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
aj) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény;
b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.

A fentieken kívül a Hivatal szakhatóságként jár el a külön jogszabály szerinti eljárásokban.